1981 formula ford 1600 1981 kora tavasza. A Ralph Firmin előtt álló fiatalember magabiztosnak tűnt. Bármilyen messziről is érkezett Snettertonba (Kelet-Anglia). Firmin, a Van Diemen rendkívül sikeres, junior osztályban versenyző gyári csapatnak a vezetője, már az első látásra sem érezte úgy, hogy idegen áll előtte. Chico Serra versenyzett náluk még 1977-ben, és Ő nagyon sokat beszélt Sennáról. Senna mellett Carlos Pace, Roberto Moreno és Raul Boesel voltak a csapattagok. Mint az össze csapattag, Norfolk ba költözött, ott bérelt egy két hálószobás kis házat. Senna pontosan tudta, mit akar: autóversenyeket nyerni. “Nem csak részt venni a versenyeken, érted, ugye? Megnyerni azokat.” Három 1600-as bajnokságban vett részt, amelyek párhuzamosan futottak az idényben (P and Q Ferries, Townsend Thoresen és a RAC) Nagyon sok új pályát látott és próbált ki. Ekkor még ténylegesen vezetéknevén, da Silvaként ismerték, jóllehet a gyárban gyorsan elnevezték “Harry”-nek, mivel a teljes nevét nehéz volt megjegyezni. Jellemző volt rá a rendkívül profi hozzáállás, mindenben nagyon pontos és precíz volt. Firmin: “Nyilvánvaló volt, hogy nagyon, nagyon jó. Láttam már akkor, hogy nagyszerű versenyző válik belőle. Meglehetősen gyors volt már az első perctől. Magabiztos volt, hitt magában, nyugodt volt, nagyon kemény és igényes, magas elvárásokkal, de mindez nem volt kellemetlen vagy visszataszító. Nagyon biztos volt a dolgában, mint ahogy mindig is az volt. Maximalista. Ez Senna. A maga szakmájában a tökéletességre törő maximalista. Nem sok időt töltött tanulással az autóban, hamar eljött az első versenyének az ideje.” 1981. március 1. Az első verseny. A Brands Hatch-i klubpálya, a legszörnyűbb hely a derűlátásra. Hegynek fel, völgybe le állandóan, egyik kacifántos kanyar a másikat követi, ellenséges ívekkel tűzdelt. Az időmérő edzésen a középmezőnyben végzett. A versenyen végül ötödikként ért célba. Brit Autosport magazin: “Igen hatásosan mutatkozott be Brands Hatchben az FF-1600-ban a 100 köbcentiméteres gokartok sztárja, a brazil Ayrton da Silva. Semmi kétség, fogunk még hallani erről a fiatalemberről.” Egy héttel később Thruxtonban versenyzett, amelyről az Autosport így írt: “Minden szem Ayrton da Silvára szegeződött, amikor az általános tülekedésben összeakadt Mansillával és, akit meg is előzött.” Morris nyert, Senna harmadik lett. A következő héten, szintén Brandsben Senna megkapta az új autót. Esős verseny volt, Ő meg csak úgy elhúzott a messzeségbe. Győzött. Keith Sutton egy akkor kezdő brazil fotós is ott volt. Senna fotókat készítetett magáról. Kezdte megalapozni jövőjét, kezdte felépíteni magát. Ez pontosan két hetet vett igénybe. Már ekkor előre jóval előre gondolkodott. Azért kellettek neki a képek, hogy ismerté tegye magát Brazíliában; ha majd egyszer eljön az a pillanat, amikor esetleg szponzorokat kell keresni és az apja már nem akarja majd fizetni, könnyebb dolga legyen. Már ebben az időben kezdett egyfajta mitológiát kialakítani maga körül. Eljárt a fiúkkal kocsmába, de alig beszélt. Sokan félszegnek tartották, de csak addig míg be nem ült a versenyautóba. Tesztelések alatt soha nem ment el az abszolút határig, mégpedig azért, mert ha nagyon a limiten ha nagyon a limiten vagy, magyarázta, előfordulhat, hogy kicsúszol, és ha egyszer kicsúsztál vége van az aznapi tesztelésnek. Mindig tudta mennyivel tud gyorsabban menni, és ha kellett ment is. Ösztönös tehetség volt. A negyedik versenyén Mallory Parkban az első helyről rajtolt. A rajtnál megelőzték, az utolsó körre ledolgozta hátrányát és egy kanyarban megpróbálta megelőzni az első helyen autózó Mansillát, de ekkor az argentin minden teketória nélkül kitette a fűre, így a második lett. Senna ismét második lett Malloryban, aztán ott volt Snetterton ismét az első helyről indult. A verseny második felében a szél végigverte az esőt a sík vidéken, mindenki lassított, csak Senna nem, Ő nyert. Ezen a versenyen ott volt Dennis Rushen, egy Forma Ford 2000-es csapatvezető, aki szerződést ajánlott neki 1982-re. Aztán eljött az Oulton Park-i verseny. Csak egy hajszálon múlott, hogy lecsúszott az első rajthelyről. De a versenyen az első körben emelkedőn felfelé egy kettős ívű jobb kanyar felé megelőzte Morrist és nyert. Senna nem nagyon barátkozott versenytársaival. Meg akart verni mindenkit, és az érzelem bármely formája befolyásolhatta volna, gyengítette volna eltökéltségét. Ha szeretett valakit – márpedig úgy tűnt, hogy legtöbb embert szerette -, ezt az érzést mélyen elnyomta magában és nem vett róla tudomást. Ez vezette el magányosságához. És ezt Ő elfogadta. Ebben a tekintetben egyáltalán nem volt átlagember. És ekkor még csak 21 éves……. Május 25. ismét Mallory Park, jól rajtolt előzött és a megszerzett 6 másodperc előnyt a végéig megőrizte. Firmin: “Körülbelül az idény közepétől úgy éreztem, hogy világbajnok lesz belőle. Ezt nem egy bizonyos pillanatban éreztem meg, folyamatosan alakult ki ez a vélemény bennem.” Majd jött Snetterton ott első. Utána Silverston ott második, mert nagy küzdelemben az utolsó körben sikerült megelőznie Morris-nak. Majd Oulton Park ismét első. Ezután Donington szintén első. Jócskán benne járunk már az idényben érdemes megnézni az eredmények alakulását. Azért nyert olyan sok versenyt, mert ezeket az első körben megnyerte. Ahogy a lámpa felgyullad, durr, gázt neki és már el is tűnt. Tíz, tizenöt, húsz méterrel vezetett és ezután a meglévő távolságot már soha nem tudták ledolgozni. Ez igazi versenyzőre vall: olyan ember, aki a rajtjel megadásának pillanatától képes koncentrálni és már ott megnyerni a versenyt. Ez végigkíséri egész pályafutását. Stratégia, taktika lett belőle, vagy nevezzük, aminek csak akarjuk. Aztán újra eljött Brands Hatch. Az időmérőn sok probléma volt a kocsival, így csak a harmadik sorból rajtolhatott. De Senna fantasztikusan rajtolt, és a depóhoz egyszerre ért az Ő sárga autója Mansilla kék kocsijával; ehhez Ayrtonnak négy kocsit kellett megelőznie, anélkül, hogy hozzájuk ért volna ! Az argentin egy centit sem hagyotta hirhedt jobbos kanyarnál, de a hajtűkanyarnál már kénytelen volt elengedni, és Senna azonnal előre is tört. De a vége előtt három körrel a Van Diemen kicsúszott. Ayrton a negyedik helyre állt vissza, leszakadt hűtőtömlővel. Ezután egymást követő hat versenyen aratott elsöprő győzelmet: Oulton, Mallory, Brands, Snetterton, Donington és Thruxton. Snettertonban a RAC bajnokság futamán 105 ponttal már bajnok volt. A TT bajnokság utolsó futamán, ami egyben az utolsó 1600-as futama is volt, a második lett, de a bajnokságot megnyerte. Ezen a versenyen az interjúk során tett egy meglepő nyilatkozatot. A helyszíni kommentátor azt mondta neki, hogy jövőre már a Forma-3-at kell megcéloznia. Mire Ayrton : “Nem, befejezem a versenyzést, visszamegyek Brazíliába.” “Amikor eljöttem, több okból is nagyon boldogtalan voltam – mondja Senna. – Nagyon csalódott voltam. Ennek egyik fő oka az volt, hogy mint azt Te is nagyon jól tudod, ahhoz, hogy mecénást találjak, jó reklámra, népszerűségre, nyilvánosságra van szükség. Ez különösen fontos Brazíliában, mivel az olyan messze van. Azok közül, akik valaha is Angliába jöttek versenyezni Brazíliából, én voltam az első, aki mindjárt az első évben két bajnokságot meg tudott nyerni. Tizenkét versenyen győztem, tizennégyszer vagy tizenötször indultam az első helyről az összesen 18 versenyből. Ezek nagyon jó eredmények. De nem sikerült jó sajtót biztosítani magamnak Brazíliában, enélkül pedig nem tudtam támogatókat találni. Tudtam, hogy pénzre van szükségem ahhoz, hogy a Forma-3-ban indulhassak, és mindent de mindent elkövettem a siker érdekében. Az újságokban a hasábokért Morenóval és Boesellel kellett versenyeznem, akik nyertek a Forma-3-ban, és Nelson Piquat-val, aki Forma-1 világbajnokságot nyert. Ilyen eredmények mellett nem jutott hely az FF-1600-nak.” Gokartban tett még egy kisérletet, hogy megnyerje a Pármában rendezett világbajnokságot., de ez sem vezetett eredményre. “A kedvencek egyike voltam, és jó helyen is voltam ahhoz, hogy nyerjek. De kiderült, hogy a kapott anyag nem volt jó; se a motor, se a váz. Megváltoztatták a szabályokat, és engedélyezték a 135 köbcentiméteres motorokat, az én vázam pedig nem volt elég erős ehhez a motorhoz. Csak a negyedik helyen tudtam célba érni. Nagyon dühös voltam.” Hazament, elmulasztotta a híres és hírhedt Formula Ford Fesztivált Brands Hatchben, amely már hagyományosan a nagy lehetőség arra, már ha megnyered, hogy az autósport világának szélesebb rétegei is megismerjenek. Az apja azt akarta, hogy hazamenjen ……